528
Rendezvény beszámoló: Boldog, aki lelkét hittel erősíti
A reformáció énekei a Hangraforgó Klubban

Ötszáz éve történt a második nagy egyházszakadás: 1517 októbere nyitánya volt a nyugati egyetemes egyház különböző irányzatokra való szakadásának. A szándék távolról sem ez volt, a bíráló tézisek az egyház megjavításának, a hitélet tisztaságának helyreállítását célozták, de az eredmény messze túlment a reformerek elképzelésein, s a különböző nézetek intézményesülése új egyházak alapjait vetette meg és eredményezte. Hatóköre a nyugati kultúrkör határáig terjedt, tovább nem érintette, az ortodox egyház szférájában más folyamatok zajlottak le.

A reformáció eszméinek terjedése időben egybeesett a török európai térhódításával, amely hamarosan a Magyar Királyság három részre szakadásában realizálódott. Mohácsnál a katolikus klérus vezetőinek tekintélyes része odaveszett, ami az egyház pozícióinak meggyengülését hozta. János Zsigmond rokonszenvezett az antitrinitáriusokkal, így hazánkban tért hódíthatott a reformáció, minden irányzata megtalálható volt, s egyedülálló módon az 1568-as tordai országgyűlés bevett felekezetnek ismerte el az evangélikus, valamint a református vallást is.

Méliusz juhász Péter, Sztáraí Mihály, Dévai Bíró Mátyás, Kálmáncsehi Sánta Márton, Dávid Ferenc voltak az új isteneszmék apostolai, hogy néhányat kiemeljek.

A reformáció szakított az egyoldalú latin nyelvű misézéssel, a Biblia igazságait megnyitotta az egyszerű – a deák nyelvben járatlan – pórnépnek. Fontos volt nemzeti nyelvű imádságos könyvek, bibliák megjelenése, ehhez kellő technikai támaszt, muníciót nyújtott Gutenberg János találmánya, mely a betűnyomtatás révén közkinccsé tehette az emberiség mind ez idáig felhalmozott kultúrkincsét, beleértve a Bibliát is.

A szétszakadt Magyar Királyság területén eltérő hatalmak rendezkedtek be, belpolitikai viszonylagos függetlenségéért Erdély külpolitikailag köteles volt az oszmán érdekeket figyelembe venni és évi adót fizetni, a középső rész teljességgel beolvadt az Oszmán Birodalomba, míg a nyugati és északnyugati rész Habsburg érdekterületté vált, ahol a császár gyakorolta a királyi hatalmat.

A szeptember 1-jei Hangraforgó Klub estjén Huszár Gál énekeskönyvéből adott elő Dinnyés József, a rendezvény meghívott vendége, aki a zsoltárokból való tallózás mellett segített nyomon követni Huszár Gál életének főbb állomásait is. Élete szakadatlan vándorlással telt, többek között Óvár, Debrecen, Kassa érintésével, tekintettel arra, hogy kiátkozás, börtön, érseki üldöztetés, korlátozás volt az osztályrésze. Kassai börtönéből falbontással szöktették meg, de megjárta az egri érsek tömlöcét is. Nyomdája egyedülálló, mert az első olyan létesítményként jött létre a maga nemében, mely nem főúri alapítású volt (a debreceni nyomda jogutódja ma is létezik, az Alföldi Nyomda). Életét sajnos a pestisjárvány szakította meg.

Az est folyamán természetesen a házigazdák, F. Sipos Bea és Faggyas László zenés-énekes blokkját is volt lehetőségünk meghallgatni, itt kiemelendő a Wittenbergben első díjjal jutalmazott szerzeményük. Az ősznyitó Hangraforgó Klub folyamán elhangzottak mai zsoltárparafrázisok, a mátészalkai lelki oktató Losonczi Léna szerzeményei.

Magas színvonalú zenei és énekes szempontból egyaránt nagyszerű estet tudhatunk magunk mögött.

Csiszár Antal